Világleírás: technológia

A kataklizma bekövetkezte után az emberiség megrekedt az 1915-ös fejlettségi szinten. Sőt, az első években úgy tűnt, hogy az akkori technológia nagy része is elveszett, és ezeket csak a Mississippi visszahódítása után kezdték el újra alkalmazni és használni. Mindenesetre, ha lassabban is, mint egyébként az lehetséges lett volna, a technika fejlődött száz év alatt, és bár a csekély számú műszaki értelmiség miatt még mindig csak a mi (IRL, tehát valós) idővonalunk 50-es évekbeli fejlettségét érte el, persze néhány elmés találmánytól eltekintve. (És persze azoktól a területekről, melyeken nem sikerült nagyobb áttörést elérni, hiszen ezeken megmaradt az 1910-20-as évek szintje.)

A közlekedés fő eszköze a ló vagy az unthu (azaz a mocsári szarvas), de a nagyobb városokban kiépült a tömegközlekedés, illetve az Acélköztársaságon belül van egy kevéssé kiépített, de viszonylag megbízható vasúthálózat. Rádió van, bár az adás rossz és kevés készülék található, jellemzően katonai célokra használják. Ami a fegyvereket illeti, népszerűek a különböző lőfegyverek, elsősorban a revolverek és egyszerűbb pisztolyok, puskák. Megjelentek, de ritkábbak (általában csak a dörzsöltebb bűnözők és a katonák rendelkeznek velük) a fejlettebb ismétlőfegyverek is. A tüzérség technikai feltételei adottak, de szerepük marginális, mivel a mocsarakban előnytelen helyzetben vannak taktikai szempontból. Rengetegen használnak közelharci fegyvereket azok közül, akik nem tudnak megengedni maguknak egy lőfegyvert, vagy egyszerűen előnyösebbnek tartják az erdős-mocsaras környezetben a szúró-vágófegyvereket.